Konzol Blog (Hifi és ilyesmi)

Bevezetés

Út a Jung féle Super Regulátorhoz

Az eredti cikk.

Ale Moglia ETF2018-as előadásában már szóba került a közvetlen fűtésű csövek névlegesnél alacsonyabb fűtőfeszültséggel való üzemeltetése "éheztetése". Erről az érdekes jelenségről illetve üzemmódról szól az alábbi cikk. Az eredeti elérhető itt.

Ale Moglia neve jól ismert a közvetlen fűtésű csövekkel foglalkozók körében. Weboldalán nagyon sok érdekes cikk olvasható. Ale 2018-ban az ETF-en tartott előadásához kapcsolódó prezentáció magyarított verziója.

Internet szerte sokan hivatkoznak Garry Pimm-féle áramgenerátorra. Mivel Garry eredeti oldala már nem érhető el, itt bemutatom a fenti áramkört megkönnyítendő az esetleges után építést. Pontosabban a Rev 5 néven elhíresült változatot.

Egy kevéssé ismert megoldás pentódák és sugár tetródák triódakénti használatához.

• 1. Öt 1N821 zener diódát sorba kötünk (ha az 1N821 nem elérhető, használjunk megfelelő helyettesítő zéner diódát 6.2V/500mW).
• 2. Két 470uF/16V Sanyo OSCon kondenzátor mindegyikével párhuzamosan kötünk egy-egy 10k ellenállást, majd a két RC kombinációt sorba kapcsoljuk
• 3. Ezt az RC tagot párhuzamosan kapcsoljuk a zener sorral, ügyelve a polaritásra.
• 4. Egy 1N914 diódát anódját a cső anódjához csatlakoztatunk és egy a diódával soros 10R, 1/2 W ellenálláson át csatalkozunk a zener-RC hálózathoz, úgy hogy a zenerek katódja kapcsolódjon a 10 Ohmhoz.
• 5. A hálózat másik vége a segédrácshoz csatlakoztatandó, a segédrács kivezetésre gerjedésgátló ferrit gyűrűt kell húzni.

Az 1N914 megakadályozza, hogy a segédrács "negatív impedanciájú" üzemmódba kerüljön, amikor az elektronokat inkább kibocsátja, semmint összegyűjti. A 10R ellenállás egyszerre gátolja a parazita rezgéseket és "olvadó biztosító". Ebben a szerepben MINDIG 1/2W-os fém film ellenállást célszerű használni, nem pedig valami nagyobb wattitású huzal ellenállást.

Jan Didden időnként bemerészkedik a termikus eszközök vagy kiegészítők világába. Néhány évvel ezelőtt tervezett egy nagyfeszültségű késleltető egységet, és egy 2019-es audioXpress-cikkben megosztotta a részleteket.[1] Az egység késlelteti a csöves erősítő nagyfeszültségét, amíg a fűtőszálak üzemi hőmérsékletre nem melegszenek. Sokan megépítették és szeretik az áramkört, de mások azt mondták, hogy teljesen felesleges. Ahogy az audioban gyakran megtörténik, a pro és a kontra érvek egyértelmű válaszok nélkül tomboltak. Tehát Didden úgy gondolta, hogy erre van szüksége ahhoz, hogy utánanézzen a kérdésnek. Számos forrást talált, amelyeket hitelesnek vélt, és ez a cikk az ő vizsgálódásainak eredménye, ezekből a forrásokból táplálkozva.

Az eredeti cikk itt

A Földelésről szóló cikk folytatása

Pár szó elmélet.

• Kimeneti impedancia: az erősítő kimeneti impedanciája alul áteresztő szűrőt képez a következő fokozat bemeneti impedanciájával, azaz egy nagyfrekvenciás töréspontot visz be az áramkörbe.
• Slew Rate (maximális jelváltozási sebesség): leegyszerűsítve a slew rate a fokozat azon képessége, hogy milyen gyorsan tudja változtatni a kimeneti feszültségét egyúttal ellátva elegendő árammal a terhelést. A slew rate-nél nagyobb változási sebességű jelet az áramkör nem tud előállítani. (Rengeteg dolgot lehet olvasni ezzel kapcsolatban, műveleti erősítők és félvezetős fokozatok kapcsán, amik elméleti háttérnek kitűnőek.)

Az alábbi cikk egy összetett, alacsony torzítású katód/forrás/emitterkövető áramköri elrendezést ismertet. Az eredeti itt olvasható.

Sokan úgy vélik, hogy a katódkövető (vagy emitter, vagy forráskövető) nagyon alacsony torzítással rendelkezik a 100%-os negatív visszacsatolás miatt, ám egy hagyományos követőnek jelentős torzítása lehet. Ez függ az aktív eszköz típusától, annak nyugalmi áramától, a terheléstől, a bemenő jel nagyságától és a jelforrás impedanciájától