Bementi választóra szükség van, a hangerőt szabályozni kell. Lehet persze integrált erősítőt építeni, de praktikusabbak a külön épített berendezések. ( Az más kérdés, hogy drágábbak, munkaigényesebbek ) Mindenképp szükség van valamilyen előerősítő szerűségre. A DAC, CD játszó elegendő jelet tud szolgáltatni egy átlagos végfok meghajtásához. Egyedül az analóg lemezjátszó kérdéses. A KoRi korrektorom elegendő kimenő jelet szolgáltat. így egy egységnyi erősítésű buffer számomra elegendő.
Mennyi az annyi, avagy miért építenek az emberek csatornánként 2,5 wattos erősítőket? Tapasztalta már, hogy egy nagyobb erősítő nagyon jól szólt nagyobb hangerőn, csak ez a hangerő túl nagy? Nagyon jó volt hallgatni, de egy-két percnél nem tovább. Aztán inkább visszatér a normál kerékvágásba, és azt mondja: Húú! Ez jó volt!
Vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják erősítőink vagy előerősítőink dinamikus viselkedését és frekvencia menetét.
Kimeneti impedancia: az erősítő kimeneti impedanciája alul áteresztő szűrőt képez a következő fokozat bemeneti impedanciájával, azaz egy nagyfrekvenciás töréspontot visz be az áramkörbe.
Slew Rate (maximális jelváltozási sebesség): leegyszerűsítve a slew rate a fokozat azon képessége, hogy milyen gyorsan tudja változtatni a kimeneti feszültségét egyúttal ellátva elegendő árammal a terhelést. A slew rate-nél nagyobb változási sebességű jelet az áramkör nem tud előállítani. (Rengeteg dolgot lehet olvasni ezzel kapcsolatban, műveleti erősítők és félvezetős fokozatok kapcsán, amik elméleti háttérnek kitűnőek.)
Az alábbi cikk egy összetett, alacsony torzítású katód/forrás/emitterkövető áramköri elrendezést ismertet. Az eredeti itt olvasható.
Sokan úgy vélik, hogy a katódkövető (vagy emitter, vagy forráskövető) nagyon alacsony torzítással rendelkezik a 100%-os negatív visszacsatolás miatt, ám egy hagyományos követőnek jelentős torzítása lehet. Ez függ az aktív eszköz típusától, annak nyugalmi áramától, a terheléstől, a bemenő jel nagyságától és a jelforrás impedanciájától
Eltekintve azoktól a vitáktól, hogy az egyen, vagy váltakozó feszültségről történő fűtés a "jobb hangú" néhány fontos szempontot figyelembe kell venni a fűtés tervezésekor.
a csövek túlnyomó többsége párhuzamos fűtésű. Az adatlapon a fűtőfeszültség értéke szerepel, valamint az ezen a feszültségen fölvett áram. Azaz a cső a katalógusbeli adatai a megadott fűtőfeszültségnél érvényesek, nem pedig a megadott áramnál!!
a soros fűtésű csövekre ( Pxxx sorozatú TV csövek ) az ellenkezője az igaz. A megadott fűtőáramnàl tudják a paramétereiket.
Egy érdekes cikk a végcsövek elhasználódásáról Az eredeti itt olvasható Miért ívelnek a teljesítmény csövek?
A cső átívelése nem feltétlenül a "rossz" cső vagy a "rossz" kialakítás eredménye. Sokkal inkább annak az eredménye, hogy a csövet hosszabb ideig használja, mint ameddig az adott alkalmazásban kellene. Ez az érdekes cikk, amely az audioXpress 2004. novemberi számában jelent meg, továbbra is remek olvasmány. Annak idején Eric Barbour és Ed válaszát is kiváltotta. T. Dell megjegyzéseit katód tértöltésnek eltűnésével kapcsolatos tapasztalatairól is mellékeltük.
Egy erősítő áramkör "hangjáért" nagyban felelős az alkalmazott tápegység. Célszerű leválasztani a trafó, egyenirányító, puffer szakaszt a tulajdonképpeni erősítőről. Az elképzelés nem új, a Western Electric korai áramköreiben is felbukkan, és hát a parafeed erősítők is hasonló elvek mentén működnek.
Találtam egy jó cikket, amiben annak szerzője kivesézi ezt a fajta megoldást. Az eredeti itt olvasható. Hevenyészett magyarítása:
További olvasnivalók a trióda görbéinek használatáról ( ezeket nem magyarítottam ). Szóba kerül bennük a torzítás, push-pull fokozatok, pentódák. "kötelező olvasmány" kategória.
A RIAA korrektorok témában szóba hoztam a 'Hybrid Mu-follower' nevű áramkört. Az áramkört Alan Kimmel 1993-as cikkében írja le. Az eredeti itt olvasható.
Úgy gondolom többeknek hasznos lehet a fenti cikk magyarított változatának közreadása. Nem mondom, hogy fordítása, mert a fordítást lustaságból a guglira bíztam, én csak igyekeztem érthetőbbé, a magyar szakmai szóhasználatnak megfelelővé tenni a nyers fordítást. Messze nem tökéletes az eredmény, de remélem használható, és hasznosnak találjátok. Az ábrák az eredeti cikkből származnak.
A RIAA kiegyenlítő hálózat egyik változatának egyszerűsített számítását korábban bemutattam. Többféle elrendezésű RC hálózattal is megvalósítható a megfelelő korrekciós görbe. Találtam egy matematikailag megalapozott leírást, amelyben a szerző leírja az egyes hálózatok számításának menetét. ( az eredeti cikk )
Az Emission Labs oldalán találtam az alábbi írást csöves tápokról. Több nagyon megfontolandó ismeret is föllelhető ott. A "szokott módon" magyarítottam.
