Mennyi az annyi, avagy miért építenek az emberek csatornánként 2,5 wattos erősítőket? Tapasztalta már, hogy egy nagyobb erősítő nagyon jól szólt nagyobb hangerőn, csak ez a hangerő túl nagy? Nagyon jó volt hallgatni, de egy-két percnél nem tovább. Aztán inkább visszatér a normál kerékvágásba, és azt mondja: Húú! Ez jó volt!
Vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják erősítőink vagy előerősítőink dinamikus viselkedését és frekvencia menetét.
Kimeneti impedancia: az erősítő kimeneti impedanciája alul áteresztő szűrőt képez a következő fokozat bemeneti impedanciájával, azaz egy nagyfrekvenciás töréspontot visz be az áramkörbe.
Slew Rate (maximális jelváltozási sebesség): leegyszerűsítve a slew rate a fokozat azon képessége, hogy milyen gyorsan tudja változtatni a kimeneti feszültségét egyúttal ellátva elegendő árammal a terhelést. A slew rate-nél nagyobb változási sebességű jelet az áramkör nem tud előállítani. (Rengeteg dolgot lehet olvasni ezzel kapcsolatban, műveleti erősítők és félvezetős fokozatok kapcsán, amik elméleti háttérnek kitűnőek.)
Az alábbi cikk egy összetett, alacsony torzítású katód/forrás/emitterkövető áramköri elrendezést ismertet. Az eredeti itt olvasható.
Sokan úgy vélik, hogy a katódkövető (vagy emitter, vagy forráskövető) nagyon alacsony torzítással rendelkezik a 100%-os negatív visszacsatolás miatt, ám egy hagyományos követőnek jelentős torzítása lehet. Ez függ az aktív eszköz típusától, annak nyugalmi áramától, a terheléstől, a bemenő jel nagyságától és a jelforrás impedanciájától
