Konzol Blog (Hifi és ilyesmi)

Pár szó elmélet.

• Kimeneti impedancia: az erősítő kimeneti impedanciája alul áteresztő szűrőt képez a következő fokozat bemeneti impedanciájával, azaz egy nagyfrekvenciás töréspontot visz be az áramkörbe.
• Slew Rate (maximális jelváltozási sebesség): leegyszerűsítve a slew rate a fokozat azon képessége, hogy milyen gyorsan tudja változtatni a kimeneti feszültségét egyúttal ellátva elegendő árammal a terhelést. A slew rate-nél nagyobb változási sebességű jelet az áramkör nem tud előállítani. (Rengeteg dolgot lehet olvasni ezzel kapcsolatban, műveleti erősítők és félvezetős fokozatok kapcsán, amik elméleti háttérnek kitűnőek.)

Az alábbi cikk egy összetett, alacsony torzítású katód/forrás/emitterkövető áramköri elrendezést ismertet. Az eredeti itt olvasható.

Sokan úgy vélik, hogy a katódkövető (vagy emitter, vagy forráskövető) nagyon alacsony torzítással rendelkezik a 100%-os negatív visszacsatolás miatt, ám egy hagyományos követőnek jelentős torzítása lehet. Ez függ az aktív eszköz típusától, annak nyugalmi áramától, a terheléstől, a bemenő jel nagyságától és a jelforrás impedanciájától

A cső átívelése nem feltétlenül a "rossz" cső vagy a "rossz" kialakítás eredménye. Sokkal inkább annak az eredménye, hogy a csövet hosszabb ideig használja, mint ameddig az adott alkalmazásban kellene. Ez az érdekes cikk, amely az audioXpress 2004. novemberi számában jelent meg, továbbra is remek olvasmány. Annak idején Eric Barbour és Ed válaszát is kiváltotta. T. Dell megjegyzéseit katód tértöltésnek eltűnésével kapcsolatos tapasztalatairól is mellékeltük.

Egy erősítő áramkör "hangjáért" nagyban felelős az alkalmazott tápegység. Célszerű leválasztani a trafó, egyenirányító, puffer szakaszt a tulajdonképpeni erősítőről. Az elképzelés nem új, a Western Electric korai áramköreiben is felbukkan, és hát a parafeed erősítők is hasonló elvek mentén működnek.

További olvasnivalók a trióda görbéinek használatáról ( ezeket nem magyarítottam ). Szóba kerül bennük a torzítás, push-pull fokozatok, pentódák. "kötelező olvasmány" kategória.

Úgy gondolom többeknek hasznos lehet a fenti cikk magyarított változatának közreadása. Nem mondom, hogy fordítása, mert a fordítást lustaságból a guglira bíztam, én csak igyekeztem érthetőbbé, a magyar szakmai szóhasználatnak megfelelővé tenni a nyers fordítást. Messze nem tökéletes az eredmény, de remélem használható, és hasznosnak találjátok. Az ábrák az eredeti cikkből származnak.

• 2 / 1. rész


• 2 / 2. rész


• 2 / 3. rész


• 2 / 4. rész


• 2 / 5. rész


• 2 / 6. rész

• 1 / 1. rész


• 1 / 2. rész


• 1 / 3. rész


• 1 / 4. rész

Mindig érdekelt a történelem. Különösen érdekesnek találom a technika történetét. Segít megérteni, hogy különböző eszközeink miért olyanok, amilyenek.

A vezetékekben folyó áramok elektromágneses mezőt hoznak létre. A váltakozó ( irányú és/vagy nagyságú ) mező a közeli jelvezetékben jelet indukál. Az mező erőssége egyrészt az áram erősségétől másrészt a vezetők fizikai elrendezésétől függ. Ebből rögtön kiderül, hogy 12,6 V -os fűtést nem csak olcsóbb összehozni, hanem a zaj szempontból is jobb. A felére csökkent fűtőáram 6 dB -vel alacsonyabb indukált zavart jelent

"A fűtés kábelezése" tovább olvasása

Az analóg lemez készítése során módosítják a lemezre kerülő műsor frekvenciamenetét. Az
alacsonyabb frekvenciájú jelek amplitúdóját csökkentik, a magasabb frekvenciájúakét megnövelik. Ennek az oka a játékidő maximalizálása illetve a torzítás és a tűzaj csökkentése. A zene legnagyobb energiájú része a basszus tartomány. A nagy amplitúdójú részek sok helyet foglalnak a lemezen, a barázdák 'ritkásan' helyezhetők el csak a felületen - a lemez vágásakor limitálják is a jelet nehogy egymásba szakadjanak a barázdák. A hangszedő sem tud akármekkora kitérést lekövetni. A magasabb frekvenciájú, kis amplitúdójú jeleket célszerű növelni, hogy a hangszedő tűje nagyobb pontossággal tudja azokat követni.