Bementi választóra szükség van, a hangerőt szabályozni kell. Lehet persze integrált erősítőt építeni, de praktikusabbak a külön épített berendezések. ( Az más kérdés, hogy drágábbak, munkaigényesebbek ) Mindenképp szükség van valamilyen előerősítő szerűségre. A DAC, CD játszó elegendő jelet tud szolgáltatni egy átlagos végfok meghajtásához. Egyedül az analóg lemezjátszó kérdéses. A KoRi korrektorom elegendő kimenő jelet szolgáltat. így egy egységnyi erősítésű buffer számomra elegendő.
Vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják erősítőink vagy előerősítőink dinamikus viselkedését és frekvencia menetét.
Kimeneti impedancia: az erősítő kimeneti impedanciája alul áteresztő szűrőt képez a következő fokozat bemeneti impedanciájával, azaz egy nagyfrekvenciás töréspontot visz be az áramkörbe.
Slew Rate (maximális jelváltozási sebesség): leegyszerűsítve a slew rate a fokozat azon képessége, hogy milyen gyorsan tudja változtatni a kimeneti feszültségét egyúttal ellátva elegendő árammal a terhelést. A slew rate-nél nagyobb változási sebességű jelet az áramkör nem tud előállítani. (Rengeteg dolgot lehet olvasni ezzel kapcsolatban, műveleti erősítők és félvezetős fokozatok kapcsán, amik elméleti háttérnek kitűnőek.)
Egy erősítő áramkör "hangjáért" nagyban felelős az alkalmazott tápegység. Célszerű leválasztani a trafó, egyenirányító, puffer szakaszt a tulajdonképpeni erősítőről. Az elképzelés nem új, a Western Electric korai áramköreiben is felbukkan, és hát a parafeed erősítők is hasonló elvek mentén működnek.
Találtam egy jó cikket, amiben annak szerzője kivesézi ezt a fajta megoldást.
Az eredeti itt olvasható.
A RIAA kiegyenlítő hálózat egyik változatának egyszerűsített számítását korábban bemutattam. Többféle elrendezésű RC hálózattal is megvalósítható a megfelelő korrekciós görbe.
Találtam egy matematikailag megalapozott leírást, amelyben a szerző leírja az egyes hálózatok számításának menetét.
( az eredeti cikk )
Az Emission Labs oldalán találtam az alábbi írást csöves tápokról. Több nagyon megfontolandó ismeret is föllelhető ott.
A "szokott módon" magyarítottam.
Az analóg lemez készítése során módosítják a lemezre kerülő műsor frekvenciamenetét. Az
alacsonyabb frekvenciájú jelek amplitúdóját csökkentik, a magasabb frekvenciájúakét megnövelik. Ennek az oka a játékidő maximalizálása illetve a torzítás és a tűzaj csökkentése. A zene legnagyobb energiájú része a basszus tartomány. A nagy amplitúdójú részek sok helyet foglalnak a lemezen, a barázdák 'ritkásan' helyezhetők el csak a felületen - a lemez vágásakor limitálják is a jelet nehogy egymásba szakadjanak a barázdák. A hangszedő sem tud akármekkora kitérést lekövetni. A magasabb frekvenciájú, kis amplitúdójú jeleket célszerű növelni, hogy a hangszedő tűje nagyobb pontossággal tudja azokat követni.
Az elmúlt időben jó pár korrektort építettem. Félvezetőset pl. az Indiscreet, vagy a KD féle TL074 alapút, illetve csöveseket, mint a Marantz 7C, vagy a Shure másolat, Illetve egy-két deszka modellnél tovább soha nem jutó passzív korrekciót használó 6N17B és ECC83 verzió.
