A RIAA kiegyenlítő hálózat egyik változatának egyszerűsített számítását korábban bemutattam. Többféle elrendezésű RC hálózattal is megvalósítható a megfelelő korrekciós görbe.
Találtam egy matematikailag megalapozott leírást, amelyben a szerző leírja az egyes hálózatok számításának menetét.
( az eredeti cikk )
Az Emission Labs oldalán találtam az alábbi írást csöves tápokról. Több nagyon megfontolandó ismeret is föllelhető ott.
A "szokott módon" magyarítottam.
Az analóg lemez készítése során módosítják a lemezre kerülő műsor frekvenciamenetét. Az
alacsonyabb frekvenciájú jelek amplitúdóját csökkentik, a magasabb frekvenciájúakét megnövelik. Ennek az oka a játékidő maximalizálása illetve a torzítás és a tűzaj csökkentése. A zene legnagyobb energiájú része a basszus tartomány. A nagy amplitúdójú részek sok helyet foglalnak a lemezen, a barázdák 'ritkásan' helyezhetők el csak a felületen - a lemez vágásakor limitálják is a jelet nehogy egymásba szakadjanak a barázdák. A hangszedő sem tud akármekkora kitérést lekövetni. A magasabb frekvenciájú, kis amplitúdójú jeleket célszerű növelni, hogy a hangszedő tűje nagyobb pontossággal tudja azokat követni.
Az elmúlt időben jó pár korrektort építettem. Félvezetőset pl. az Indiscreet, vagy a KD féle TL074 alapút, illetve csöveseket, mint a Marantz 7C, vagy a Shure másolat, Illetve egy-két deszka modellnél tovább soha nem jutó passzív korrekciót használó 6N17B és ECC83 verzió.